My life as Karola

Elmebetegségem újabb szakasza.

„ Valamit jól jegyezz meg. Töröld le a könnyet, és rám figyelj.    Nem fáj! Nem fáj! Nem fáj!!! Érsd meg már végre és töröld le azt a ki.aszott könnyet a szemed alól. Ezt választottad. Vagyis inkább ebben ragadtál, nem tehetsz mást. Fogadd fel végre. Néha az, hogy nem döntesz nagyobb döntés. Majd lesz az is,… Tovább »

Lemaradtam, itthagyott az élet.

      A nehéz napokból valahogy mostanában sok jut, de tudom,hogy én generálom. Önkéntelenűl is vonzódom hozzá.  Vajon melyik a jó: ha a szívemre vagy az eszemre hallgatok. Két ellentét lakozik bennem, ami talán ki is tör a maga konfortjaiból. Csak egy hajszál hiányzik, talán…..  Helyzetemhez képest optimistának érzem magam, próbálom a magam okozta konfliktust… Tovább »

Egy megtörtént elmegyógyintézetes esetem.

Ahogy beléptem, azonnal észrevett, felé néztem, és csak a fiatalságát láttam. Tipikus menő, felnyírt hajú, kb velem egykorú srác. A szemei feketék, melyből mégis látszólag hiányzik az élet. Lekötözött karját felém nyujtva vette fel velem a kontaktust. Felűlt, s ugy nézett ki akár csak egy hamvaiból imént feltámadt test: sápadt, érzelemmentes arc, fátyolos szem, lassú… Tovább »

{Vigyázz! Kész! Posztolj} – Volt egyszer egy randevú…

 Egy pár nappal ezelőtt csatlakoztam egy csoporthoz, amelynek a neve Vigyázz! Kész! Posztolj!   A  kezdeményezést Orbán Szilvia, a Pillecukor blog írója indította el, amelynek lényege,hogy kéthetente témákról lehet írni, igy más más nézőpontból lehet megközelítést kapni az adott témáról. Ezúton is köszönöm,hogy része vehetek a kezdeményezésben:). További információkért keress a linkre : http://eletespillecukor.blogspot.com/2014/02/egy-uj-kezdemenyezes_19.html    … Tovább »

Az első *Szeretlek story

    Arra jöttem rá ( tudom, én mindig rájövök valamire), hogy ha nekem valaha is fontos volt egy személy, arról szeretem tudni,hogy mi van vele,hogy van. Talán kicsit jobban is. Akivel annó folyamatos kapcsolatban voltam, akár csak telefonon- valahogy mindig vissza-vissza tér egy kicsit. És igen, megint találkoztam valakivel, vagyis csak láttam.(kétszer). A mostani párom… Tovább »

#FotóKihívás

  Elkezdem egy fotós kihívás, aminek a lényege,hogy 30 nap alatt a megadott témákról kell fotózni. A képeket itt fogom közzétenni a hitelesség érdekében, #FotóKihívás cím alatt. Mivel nem értek ammira a fotózáshoz, ne várjatok tökéletes képeket, csak azt ahogyan én fotózom 🙂                           … Tovább »

Hozzá lehet szokni a halálhoz is.

  Röpke egy év alatt négy ember.   Még egy átvirrasztott éjszaka, még egy elhunyt ember. Milyen fura ez az Elhunyt ember megfogalmazást. Egy ember,a nagyapám. Érzelmileg nem igazán kötődtem hozzá, meg úgy sehogy sem. Az elmúlt hetekben meg teljesen elment a család iránt érzett összes emlékem. Persze apu is hozza a maga skizofrén formáját.   A… Tovább »

Amikor a lelkem takarékra teszi magát.

   Aki nincs ilyen helyzetben, az nem érti. Mond valamit, ami talán szomorú, sajnálatos, idegesító, fájó dolognak kellene lennie. Elmondja…és semmi. Nulla érzelem. Van amikor odáig fajul a dolog,hogy nem érzek egyetlen ember iránt se semmit. Se szánalmat, se undort, se hiányt, se semmit!                       … Tovább »

Irónia-már tudom,hogy a lélek is fájhat…

  *Amikor a legjobban kellene,hogy pozitív dolgokkal töltsön fel, akkor van a legtávolabb. Megmernék rá eskűdni,hogy az egyik legrosszabb fájdalom az, amikor a lelked fáj. Érted,hogy értem? Volt már olyan érzésed, mintha a szived felett fájna valami, a gondolkozásod a minimális aktivitást generálja, fáj minden lélegzetvétel, s mintha valami üressék maradna minden szívdobbanás után. Egyre nagyobb… Tovább »

100 nap

 „Én nem tudom mi ez, de fáj nagyonFájása édes, hadd fájjon hagyomHa balgaság, ha tévedés, legyenS ha szerelem? Bocsásd meg énnekem!”/Juhász Gyula/        Lehet,hogy azért van az,hogy nem hallok, mert farkasordító szél fúj felém, ami eltompitja a gondolatok áradatát a fejemben.   Sétálok. Gondolkozni akartam az egészen, de jobb is talán, hogy így fúj… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!